„Ezek öntisztulóak” – Halpedikűr, halszépészet, halterápia
„A holló vájja ki a szemedet!”, „A ráksüly
essen beléd!”, „A hal rágja le a lábadat!” – míg az első kettő
cifra ősi átok, a harmadik prémium kategóriás szolgáltatás. Halpedikűrnek
hívják, és szabályozása egyelőre hiányos, aminek a vendégek és a halak ihatják
meg a levét. A körültekintően végzett halszépészetben ugyanakkor ma, a
természetes eljárások iránti növekvő kereslet korában, van üzleti potenciál. (A cikk 2011-ben készült – O. I.)
– Nem kell megmosni a lábamat? – kérdezem bizonytalanul.
– Á, nem. Nyugodtan beleteheted. De óvatosan, mert egy
kicsit még félnek. Csak tegnap érkeztek.
– De új a zoknim, és tiszta szösz a talpam...
- Nem baj, ezek öntisztulóak.
Az exkluzív kozmetikumokat árusító belvárosi üzletben,
térdig felhajtott nadrágszárral, mezítláb állok a műfűvel borított, huzatos
lépcsőfordulóban. Itt helyezték el néhány napja a halpedikűr-kezelésre alkalmas
óriási akváriumot. Összefagyott lábamat belemerítem a 29 fokos vízbe. A halak
azonnal rácuppannak. Ötszázan vannak, egyszerre öt kuncsaftot tudnak
kiszolgálni, de most csak velem kell beérniük. Az érzés kevesebb mint
csiklandós, a látvány bizarr, de hamar hozzá lehet szokni.
A pontyfélék családjába tartozó Garra rufa, magyarul
piros szívogató márna édesvízi doktorhalként, bőrevő halként és sok más néven
ismert. Eredetileg Törökország, Szíria, Irak, Irán vizeiben honos. Az 1910-es
években az anatóliai Kangal mellett figyeltek fel először arra, hogy a halakkal
teli termálvíz jótékony hatással van különböző bőrbántalmakra - itt ma már egy
óriási kezelő központ működik, és több ezer ember megfordul évente. A 37 fokot
kedvelő halnak nincs foga, bajuszával dörzsölgeti le, illetve a szájával
képzett enyhe vákuum segítségével távolítja el az elhalt hámsejteket, amit
táplálékhiányos környezetben el is fogyaszt. Természetes közegében tíz évig is
elél, és 10 centisre megnő, de ezeket már nem használják, mert túl ijesztőek.
Ideálisak a másfél éves, 5-6 centis példányok, bár sokan már a hat hónapos, 3-4
cm-esekkel is dolgoztatnak, amelyek jóval olcsóbbak.
Dr. Fish
Hívei szerint a Garra rufa nemcsak letakarítja az elhalt
hámréteget, de egy speciális enzimet is termel, amely alkalmas lehet a
pikkelysömör, ekcéma és más bőrbetegségek tüneteinek enyhítésére (lásd Kutatás című
keretes írásunkat). Mivel ezek a részint genetikai, részint lelki eredetű
bőrbántalmak sokak életét megkeserítik, és jelenlegi tudásunk szerint nem
gyógyíthatóak, csak karbantarthatóak, nem csoda, hogy az utóbbi öt évben
Európában is egyre komolyabban foglalkoznak a terápiás felhasználási lehetőséggel.
Németország élen jár a szigorú egészségügyi előírások és dokumentáció mellett
folytatott kezelésekben, de létezik halterápiás klinika Ausztriában,
Horvátországban és Írországban is. A terápiás hatásnak bizonyára van
pszichológiai összetevője is: a halas fürdő, mint minden wellness, állítólag jó
relaxáció és társasági élmény is lehet. A hatályos jogszabályok szerint ma
Magyarországon a halterápia nem tartozik a gyógyító eljárások körébe, ilyen
tevékenységre működési engedély nem adható ki. Nálunk egyelőre csak halpedikűr,
-manikűr, szépségápolási, illetve egész testre kiterjedő halszépészeti
szolgáltatás nyújtható. Ám korántsem mindegy, hogy ezeket hol vesszük igénybe.
Míg a Közel- és a Távol-Keleten úton-útfélen látni halaktól hemzsegő medencéket, amelyekben békésen megfér sok pár láb, addig a nyugati féltekén mások az elvárások. A legnehezebb a víz tisztán tartása, hiszen nem lehet az uszodákban, fürdőkben szokásos fertőtlenítőket alkalmazni. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint ma Magyarországon a halakkal végzett szépségápolási szolgáltatási tevékenység végzésének közegészségügyi követelményrendszerére nincs közvetlen hatályos jogforrás, az igénybe vett víz minőségére nincsenek rögzített vízminőségi határértékek. Bár a hatóság célja a jogszabályi rendezés, egyelőre nem kötelező igazolni, hogy a halpedikűr során használt víz veszélytelen az emberre. Így a természetesnek meg "biónak" kikiáltott eljárás során nemritkán baktériumtenyészetben és algamentesítő vegyszerekben áztatjuk a lábunkat.
„Amikor a területi ÁNTSZ-nél bejelentettük a halpedikűr
szolgáltatást, azt mondták, nyitás után kijönnek megnézni, mert még sosem
hallottak róla. Négy hónapja nyitottunk, még nem jöttek” – mondja egy
vidéki vállalkozó. Párjával két egyszemélyes halpedikűregységet állított fel,
és 100 halat vettek egy szlovák tenyésztőtől. A befektetés 4-500 ezer forint
volt. Halat korábban nem tartottak, ismerősöktől informálódtak. A vizet 29
fokig fűtik, a melegebb gyorsítaná a baktériumok elszaporodását. A szűrés
mellett folyamatos UV fény világítja meg a kezelőt, hetente háromszor cserélik
a víz egyharmadát, és algamentesítő vegyszert is használnak. Pontos adataik a
vízminőségről nincsenek. A vendég lábát kezelés előtt általános gomba-, vírus-
és baktériumölővel mossák le, melyet a behatási idő után leöblítenek: „Azt
hallottuk, az Innoseptet bírják legjobban a halak.” Vendégforgalomtól függően
egyszer vagy kétszer etetnek közönséges haltáppal: úgy tudják, akkor jó a
mennyiség, ha öt perc alatt elfogy, így a halak nem laknak túlságosan jól. A
nyitás óta száz halból húsz pusztult el.
Állatvédelem
„A halszépészet állatvédelmi szempontból is aggályos” – vélekedik Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Gerinces állatokról lévén szó, a halakra is vonatkozik az állatvédelmi törvény: nem megfelelő tartásuk állatkínzásnak minősülhet. Vizsgálni kellene, hogy biztosított-e számukra a megfelelő vízminőség és élettér. Tudván, hogy a halaknál a bőrevés a táplálékszerzés egy formája, kérdés, hogy nem történik-e éheztetés azért, hogy „dolgozzanak” – ez a szempont néhány, a halpedikűrt betiltó amerikai államban is hivatkozási alap volt. Van-e pihentetés, és mennyi? Ártalmas lehet, ha a természetes élőhelyükhöz képest hidegebb vízben tartják őket, és a víztisztaság érdekében folyamatos UV fény éri őket. A halak számára veszélyes a kezelés előtti fertőtlenítős lábmosás (még ha le is öblítik utána), mivel pont a vegyszermaradékokkal teli bőrfelszínt csipegetik. Állítólag a Garra rufák annyira érzékenyek, hogy még a kezelendő bőrfelület előzetes bekrémezése is árt nekik.
|
Gombamód
A hatóságok megítélése országonként változó, általában
nemigen tudnak mit kezdeni a jelenséggel. Az USA-ban eddig 18, Kanadában 4
államban tiltották be a halpedikűrt, főként azon az alapon, hogy nem
egyeztethető össze a szépségiparra vonatkozó, érvényes szabályozásokkal, mert a
használt eszközök (tartály, hal) nem fertőtleníthetőek és nem egyszer
használatosak. A brit Health Protection Agency a közelmúltban vizsgálta a
szigetországban az utóbbi másfél évben gombamód szaporodó fish spákat,
amelyek mobil változatban már a plázákban is elérhetőek. Állásfoglalásuk
szerint kellő elővigyázatosság mellett a fertőzésveszély minimális, de nem
kizárható. Alapkövetelményként határozzák meg a kezelés előtti szappanos-vizes
lábmosást, és azt, hogy szakértő szem tekintse át a lábat az esetleges nyílt
sebek, gombás és egyéb fertőzések kiszűrésére, ami egyfelől a vendég saját
érdeke, másrészt a többiek biztonságát szolgálja. Hangsúlyozzák, hogy
vizsgálatuk kizárólag valódi Garra rufával történő kezelésekre terjedt ki.
Ez pedig nem is olyan evidens. Törökországból évek óta tilos
kihozni ezt a fajt, mivel a hirtelen megnőtt kereslet veszélyeztette a
fennmaradásukat. A tenyésztés külön iparággá fejlődött. Egy Garra rufa mérettől,
mennyiségtől és szállítási távtól függően 5-10 eurót kóstál, ám gyakran a
hasonló kinézetű, szaporább és igénytelenebb csincsin nevű hallal
helyettesítik, melyhez 2 euró alatt hozzá lehet jutni. A csincsin bizonyos
életkor felett apró fogakat növeszt, valószínűleg ez a faj áll az olyan, a
bulvársajtó által felkapott esetek mögött, amikor a halak vérző sebeket
ejtettek a vendégek lábán. Nyugaton léteznek halszépészetek, ahol az előtérben
élő példányok és magyarázó szöveg segítségével mutatják be a két faj közti
különbséget, ám a mezei felhasználó számára megfejthetetlen, hogy diplomás
doktorhallal vagy kontárral van-e dolga.
Garra rufa, az igazi bőrevő. Vagy mégis csincsin? (wikipedia) |
Az egész testet érintő halszépészeti kezelésekre világszerte
szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint a lábáztatásra. Az ÁNTSZ tájékoztatása
szerint itt részben a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének
közegészségügyi feltételeiről szóló rendelet alkalmazható. Nem könnyű, de nem
is lehetetlen garantálni azt a vízminőséget, amely minden hozzáadott vegyszer
nélkül biztonságos az emberre és az állatokra, ez azonban nagyságrendekkel több
ráfordítást igényel. „Kipróbáltuk a piacon lévő, túlnyomórészt ázsiai
eredetű megoldásokat, de nem tartottuk elég biztonságosnak, ezért
kifejlesztettük a saját technológiánkat” – mondja Varga Szilárd a Garra
Rufa Technology részéről. Ők többéves akvarisztikai múlttal a hátuk mögött
2008-tól kezdtek el foglalkozni az egész testre kiterjedő halszépészet
megvalósíthatóságával. Szakértők bevonásával vizsgálták a víz terhelhetőségét
és paramétereit, a halak mikrobiológiáját, a műszaki hátteret. A fejlesztés
költsége "nyolc számjegyű" volt. A szolgáltatás 2010-ben indult el
Gödöllőn, az egyik legismertebb hazai halwellness-szalonban, ahol
Magyarországon először nemcsak pedikűr, de egész testes halfürdő is elérhető.
Ezt a jogszabályi környezet miatt nem terápiás, hanem közérzetjavító,
stresszoldó szolgáltatásként hirdetik.
A szalon az ÁNTSZ felügyelete mellett kapott működési
engedélyt. Rendszeresen küldenek vízmintát és nyilvántartásokat a vízügyi és az
egészségügyi hatóságoknak, a tanúsításra három hónap alatt kb. egymillió
forintot költenek. Halaikat meghatározott időközönként állatorvos ellenőrzi, az
elhullott állatokat minden esetben boncoltatják. Az elhullás aránya nem haladja
meg az 1 százalékot. „Az első halainkat mi is importáltuk, de rossz
tapasztalataink voltak. Előfordult, hogy az orvosi tanúsítvány ellenére a
szállítmány 70 százaléka fertőzött volt.” Hosszas próbálkozás után ma már
maguk tenyésztenek, jelenleg 4500 darabos az állomány, de ezt még 5-8000-re
akarják bővíteni. A 32 fokos halfürdőben 225 hal dolgozik, majd 3 hét munka
után 9 hét pihenés következik egy külön akváriumban. Halpedikűrrendszerük
rendelkezik ugyanazokkal a tanúsítványokkal, mint az egész testes kezelés. A
technológia több helyen működik bérleti formában, pl. Algyőn és Gyomaendrődön,
ahol a bérbeadó intézi a karbantartást, a halcserét és a tanúsításokat.
A halak terápiás hatását számos megfigyelés igazolja, és
régóta használják őket a Közel- és Távol-Keleten. Azonban pontosan
dokumentált eredmények egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre. A
legtöbbször hivatkozott kutatás a bécsi orvosegyetemen készült 2006-ban: 67
súlyos és közepesen súlyos pikkelysömörben szenvedőt három hétig kezeltek
napi kétórás Garra rufa-fürdővel plusz UV-A-kezeléssel. Az eljárást fokozott
higiéniai körülmények közt végezték, a vizet folyamatosan tisztították (700
liter/h) plusz UV-C-besugárzással is fertőtlenítették. A betegek külön kádat
használtak, a vizet naponta 3-4 alkalommal cserélték. A kezelés végére
látványos javulást értek el. Azonban nem egyértelmű, hogy ezért milyen
arányban felelős a víz, a hal és az UV-kezelés.
|
Orosz Ildikó
A cikk és az első fotó (Sióréti Gábor) a Magyar Narancsban jelent meg (2011/49.)
0 megjegyzés:
Megjegyzés küldése