elhivatott emberek, rejtett értékek, válogatott kulturális huncutságok

2017. január 13., péntek

„Ezek öntisztulóak” – Halpedikűr, halszépészet, halterápia

„A holló vájja ki a szemedet!”, „A ráksüly essen beléd!”, „A hal rágja le a lábadat!” – míg az első kettő cifra ősi átok, a harmadik prémium kategóriás szolgáltatás. Halpedikűrnek hívják, és szabályozása egyelőre hiányos, aminek a vendégek és a halak ihatják meg a levét. A körültekintően végzett halszépészetben ugyanakkor ma, a természetes eljárások iránti növekvő kereslet korában, van üzleti potenciál. (A cikk 2011-ben készült – O. I.)

–  Nem kell megmosni a lábamat? – kérdezem bizonytalanul.
– Á, nem. Nyugodtan beleteheted. De óvatosan, mert egy kicsit még félnek. Csak tegnap érkeztek.
– De új a zoknim, és tiszta szösz a talpam...
- Nem baj, ezek öntisztulóak.

Az exkluzív kozmetikumokat árusító belvárosi üzletben, térdig felhajtott nadrágszárral, mezítláb állok a műfűvel borított, huzatos lépcsőfordulóban. Itt helyezték el néhány napja a halpedikűr-kezelésre alkalmas óriási akváriumot. Összefagyott lábamat belemerítem a 29 fokos vízbe. A halak azonnal rácuppannak. Ötszázan vannak, egyszerre öt kuncsaftot tudnak kiszolgálni, de most csak velem kell beérniük. Az érzés kevesebb mint csiklandós, a látvány bizarr, de hamar hozzá lehet szokni.
Mindent a szájnak. Egyébként nem, ez nem az én lábam. Fotó: Sióréti Gábor
A pontyfélék családjába tartozó Garra rufa, magyarul piros szívogató márna édesvízi doktorhalként, bőrevő halként és sok más néven ismert. Eredetileg Törökország, Szíria, Irak, Irán vizeiben honos. Az 1910-es években az anatóliai Kangal mellett figyeltek fel először arra, hogy a halakkal teli termálvíz jótékony hatással van különböző bőrbántalmakra - itt ma már egy óriási kezelő központ működik, és több ezer ember megfordul évente. A 37 fokot kedvelő halnak nincs foga, bajuszával dörzsölgeti le, illetve a szájával képzett enyhe vákuum segítségével távolítja el az elhalt hámsejteket, amit táplálékhiányos környezetben el is fogyaszt. Természetes közegében tíz évig is elél, és 10 centisre megnő, de ezeket már nem használják, mert túl ijesztőek. Ideálisak a másfél éves, 5-6 centis példányok, bár sokan már a hat hónapos, 3-4 cm-esekkel is dolgoztatnak, amelyek jóval olcsóbbak.

Dr. Fish

Hívei szerint a Garra rufa nemcsak letakarítja az elhalt hámréteget, de egy speciális enzimet is termel, amely alkalmas lehet a pikkelysömör, ekcéma és más bőrbetegségek tüneteinek enyhítésére (lásd Kutatás című keretes írásunkat). Mivel ezek a részint genetikai, részint lelki eredetű bőrbántalmak sokak életét megkeserítik, és jelenlegi tudásunk szerint nem gyógyíthatóak, csak karbantarthatóak, nem csoda, hogy az utóbbi öt évben Európában is egyre komolyabban foglalkoznak a terápiás felhasználási lehetőséggel. Németország élen jár a szigorú egészségügyi előírások és dokumentáció mellett folytatott kezelésekben, de létezik halterápiás klinika Ausztriában, Horvátországban és Írországban is. A terápiás hatásnak bizonyára van pszichológiai összetevője is: a halas fürdő, mint minden wellness, állítólag jó relaxáció és társasági élmény is lehet. A hatályos jogszabályok szerint ma Magyarországon a halterápia nem tartozik a gyógyító eljárások körébe, ilyen tevékenységre működési engedély nem adható ki. Nálunk egyelőre csak halpedikűr, -manikűr, szépségápolási, illetve egész testre kiterjedő halszépészeti szolgáltatás nyújtható. Ám korántsem mindegy, hogy ezeket hol vesszük igénybe.

A halpedikűr, mivel úgyis „csak a lábat érinti, szabályozás szempontjából világszerte a legelhanyagoltabb terület. A szolgáltatók ügyesen lovagolják meg a doktorhalak jó hírét, miközben sok esetben nem biztosítják azokat a feltételeket, amelyek mellett kizárhatóak a halról az emberre és az emberről emberre terjedő fertőzések. Az 50-100 hal által végzett pedikűr kíméletesebb, mint a reszelő meg a kés, de a masszívabb bőrkeményedések eltávolítása több idő. Nálunk exkluzív kezelésként, leginkább a forgalom növelése érdekében kínálják a szépség- és wellness-szalonok, s mivel magában nemigen lenne eladható, más szolgáltatások (pl. hagyományos pedikűr, masszázs) mellé csomagolják.

 Társasági esemény (asasespa.co.uk)

Míg a Közel- és a Távol-Keleten úton-útfélen látni halaktól hemzsegő medencéket, amelyekben békésen megfér sok pár láb, addig a nyugati féltekén mások az elvárások. A legnehezebb a víz tisztán tartása, hiszen nem lehet az uszodákban, fürdőkben szokásos fertőtlenítőket alkalmazni. Az ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatal szerint ma Magyarországon a halakkal végzett szépségápolási szolgáltatási tevékenység végzésének közegészségügyi követelményrendszerére nincs közvetlen hatályos jogforrás, az igénybe vett víz minőségére nincsenek rögzített vízminőségi határértékek. Bár a hatóság célja a jogszabályi rendezés, egyelőre nem kötelező igazolni, hogy a halpedikűr során használt víz veszélytelen az emberre. Így a természetesnek meg "biónak" kikiáltott eljárás során nemritkán baktériumtenyészetben és algamentesítő vegyszerekben áztatjuk a lábunkat.

„Amikor a területi ÁNTSZ-nél bejelentettük a halpedikűr szolgáltatást, azt mondták, nyitás után kijönnek megnézni, mert még sosem hallottak róla. Négy hónapja nyitottunk, még nem jöttek” – mondja egy vidéki vállalkozó. Párjával két egyszemélyes halpedikűregységet állított fel, és 100 halat vettek egy szlovák tenyésztőtől. A befektetés 4-500 ezer forint volt. Halat korábban nem tartottak, ismerősöktől informálódtak. A vizet 29 fokig fűtik, a melegebb gyorsítaná a baktériumok elszaporodását. A szűrés mellett folyamatos UV fény világítja meg a kezelőt, hetente háromszor cserélik a víz egyharmadát, és algamentesítő vegyszert is használnak. Pontos adataik a vízminőségről nincsenek. A vendég lábát kezelés előtt általános gomba-, vírus- és baktériumölővel mossák le, melyet a behatási idő után leöblítenek: „Azt hallottuk, az Innoseptet bírják legjobban a halak.”  Vendégforgalomtól függően egyszer vagy kétszer etetnek közönséges haltáppal: úgy tudják, akkor jó a mennyiség, ha öt perc alatt elfogy, így a halak nem laknak túlságosan jól. A nyitás óta száz halból húsz pusztult el.

Állatvédelem

„A halszépészet állatvédelmi szempontból is aggályos” – vélekedik Szilágyi István, a Fehérkereszt Állatvédő Liga kurátora. Gerinces állatokról lévén szó, a halakra is vonatkozik az állatvédelmi törvény: nem megfelelő tartásuk állatkínzásnak minősülhet. Vizsgálni kellene, hogy biztosított-e számukra a megfelelő vízminőség és élettér. Tudván, hogy a halaknál a bőrevés a táplálékszerzés egy formája, kérdés, hogy nem történik-e éheztetés azért, hogy „dolgozzanak” – ez a szempont néhány, a halpedikűrt betiltó amerikai államban is hivatkozási alap volt. Van-e pihentetés, és mennyi? Ártalmas lehet, ha a természetes élőhelyükhöz képest hidegebb vízben tartják őket, és a víztisztaság érdekében folyamatos UV fény éri őket. A halak számára veszélyes a kezelés előtti fertőtlenítős lábmosás (még ha le is öblítik utána), mivel pont a vegyszermaradékokkal teli bőrfelszínt csipegetik. Állítólag a Garra rufák annyira érzékenyek, hogy még a kezelendő bőrfelület előzetes bekrémezése is árt nekik.

Gombamód

A hatóságok megítélése országonként változó, általában nemigen tudnak mit kezdeni a jelenséggel. Az USA-ban eddig 18, Kanadában 4 államban tiltották be a halpedikűrt, főként azon az alapon, hogy nem egyeztethető össze a szépségiparra vonatkozó, érvényes szabályozásokkal, mert a használt eszközök (tartály, hal) nem fertőtleníthetőek és nem egyszer használatosak. A brit Health Protection Agency a közelmúltban vizsgálta a szigetországban az utóbbi másfél évben gombamód szaporodó fish spákat, amelyek mobil változatban már a plázákban is elérhetőek. Állásfoglalásuk szerint kellő elővigyázatosság mellett a fertőzésveszély minimális, de nem kizárható. Alapkövetelményként határozzák meg a kezelés előtti szappanos-vizes lábmosást, és azt, hogy szakértő szem tekintse át a lábat az esetleges nyílt sebek, gombás és egyéb fertőzések kiszűrésére, ami egyfelől a vendég saját érdeke, másrészt a többiek biztonságát szolgálja. Hangsúlyozzák, hogy vizsgálatuk kizárólag valódi Garra rufával történő kezelésekre terjedt ki.

Ez pedig nem is olyan evidens. Törökországból évek óta tilos kihozni ezt a fajt, mivel a hirtelen megnőtt kereslet veszélyeztette a fennmaradásukat. A tenyésztés külön iparággá fejlődött. Egy Garra rufa mérettől, mennyiségtől és szállítási távtól függően 5-10 eurót kóstál, ám gyakran a hasonló kinézetű, szaporább és igénytelenebb csincsin nevű hallal helyettesítik, melyhez 2 euró alatt hozzá lehet jutni. A csincsin bizonyos életkor felett apró fogakat növeszt, valószínűleg ez a faj áll az olyan, a bulvársajtó által felkapott esetek mögött, amikor a halak vérző sebeket ejtettek a vendégek lábán. Nyugaton léteznek halszépészetek, ahol az előtérben élő példányok és magyarázó szöveg segítségével mutatják be a két faj közti különbséget, ám a mezei felhasználó számára megfejthetetlen, hogy diplomás doktorhallal vagy kontárral van-e dolga.
Garra rufa, az igazi bőrevő. Vagy mégis csincsin? (wikipedia)
Az egész testet érintő halszépészeti kezelésekre világszerte szigorúbb szabályozás vonatkozik, mint a lábáztatásra. Az ÁNTSZ tájékoztatása szerint itt részben a közfürdők létesítésének és üzemeltetésének közegészségügyi feltételeiről szóló rendelet alkalmazható. Nem könnyű, de nem is lehetetlen garantálni azt a vízminőséget, amely minden hozzáadott vegyszer nélkül biztonságos az emberre és az állatokra, ez azonban nagyságrendekkel több ráfordítást igényel. „Kipróbáltuk a piacon lévő, túlnyomórészt ázsiai eredetű megoldásokat, de nem tartottuk elég biztonságosnak, ezért kifejlesztettük a saját technológiánkat” – mondja Varga Szilárd a Garra Rufa Technology részéről. Ők többéves akvarisztikai múlttal a hátuk mögött 2008-tól kezdtek el foglalkozni az egész testre kiterjedő halszépészet megvalósíthatóságával. Szakértők bevonásával vizsgálták a víz terhelhetőségét és paramétereit, a halak mikrobiológiáját, a műszaki hátteret. A fejlesztés költsége "nyolc számjegyű" volt. A szolgáltatás 2010-ben indult el Gödöllőn, az egyik legismertebb hazai halwellness-szalonban, ahol Magyarországon először nemcsak pedikűr, de egész testes halfürdő is elérhető. Ezt a jogszabályi környezet miatt nem terápiás, hanem közérzetjavító, stresszoldó szolgáltatásként hirdetik.

A szalon az ÁNTSZ felügyelete mellett kapott működési engedélyt. Rendszeresen küldenek vízmintát és nyilvántartásokat a vízügyi és az egészségügyi hatóságoknak, a tanúsításra három hónap alatt kb. egymillió forintot költenek. Halaikat meghatározott időközönként állatorvos ellenőrzi, az elhullott állatokat minden esetben boncoltatják. Az elhullás aránya nem haladja meg az 1 százalékot. „Az első halainkat mi is importáltuk, de rossz tapasztalataink voltak. Előfordult, hogy az orvosi tanúsítvány ellenére a szállítmány 70 százaléka fertőzött volt.” Hosszas próbálkozás után ma már maguk tenyésztenek, jelenleg 4500 darabos az állomány, de ezt még 5-8000-re akarják bővíteni. A 32 fokos halfürdőben 225 hal dolgozik, majd 3 hét munka után 9 hét pihenés következik egy külön akváriumban. Halpedikűrrendszerük rendelkezik ugyanazokkal a tanúsítványokkal, mint az egész testes kezelés. A technológia több helyen működik bérleti formában, pl. Algyőn és Gyomaendrődön, ahol a bérbeadó intézi a karbantartást, a halcserét és a tanúsításokat.




Halterápia-kutatás

A halak terápiás hatását számos megfigyelés igazolja, és régóta használják őket a Közel- és Távol-Keleten. Azonban pontosan dokumentált eredmények egyelőre korlátozottan állnak rendelkezésre. A legtöbbször hivatkozott kutatás a bécsi orvosegyetemen készült 2006-ban: 67 súlyos és közepesen súlyos pikkelysömörben szenvedőt három hétig kezeltek napi kétórás Garra rufa-fürdővel plusz UV-A-kezeléssel. Az eljárást fokozott higiéniai körülmények közt végezték, a vizet folyamatosan tisztították (700 liter/h) plusz UV-C-besugárzással is fertőtlenítették. A betegek külön kádat használtak, a vizet naponta 3-4 alkalommal cserélték. A kezelés végére látványos javulást értek el. Azonban nem egyértelmű, hogy ezért milyen arányban felelős a víz, a hal és az UV-kezelés.

Orosz Ildikó

A cikk és az első fotó (Sióréti Gábor) a Magyar Narancsban jelent meg (2011/49.)

0 megjegyzés:

Megjegyzés küldése

Az oldalról

Az oldalról
Orosz Ildikó budapesti újságíró, szerkesztő, fordító szerzői oldala. Válogatás különböző helyeken megjelent régi és új írásokból, fordításokból. Infók saját könyveimről és szerkesztéseimről.

Népszerű bejegyzések

Archívum

Szerző: Orosz Ildikó. Tulajdonos: a cikk végén feltüntetett sajtótermék. Idézz ennek fényében. Üzemeltető: Blogger.